Az ember lányának így közelebb a harminchoz, mint a húszhoz, már elég távol az egyetemtől és eléggé a választott segítő hivatás sűrűjében, két családi élet között félúton mi más jutna eszébe, mint hogy vegyen egy robogót?!
Bizonnyal sok más is eszembe szokott jutni, de valahogy ezen a szép tavaszon a fentebb vázolt ötletet gyors megvalósítás követte.
Node ne szaladjunk előre, a jelenben lesz még módunk együtt időzni, ha igaz. Ezért most egy kis gyorstalpaló arról, hogy mi történt a blog tárgyában eddig - ami egyben az elindulását megalapozta.
2009 őszén a Kedves motoros jogosítványt szerzett. Nosza, rögvest ezután fel is pattantam mögé (Ő egy ilyen bevállalós fajta, tetszik tudni...), és mit tagadjam, nagyon megtetszett a kétkerekű gépállaton való mocorgás.
Így hát 2010 nyarán magam is kipróbáltam valami hasonlót pár napra egy bérlős kisrobogó formájában, mivelhogy nekem csak B kategóriás jogosítványom van. A dolog továbbra is nagyon tetszett, a gyors és izzadtságmentes közlekedés örömét csak egy kisebb koccanás árnyékolta be (trükkös jószág ez a gázkar, meg az általa irányított 80+ kg...).
Karrierem pár barátoktól kölcsönkért nagymotoros utazás formájában folytatódott 2011 tavaszáig, amikoris fentebb említett fiatalember hosszas (és alkalmanként idegőrlő) készülődés után kiválasztotta a megvásárolandó motorkerékpárt. Ebben az időben azonban bennem is elhatározás született: kipróbálom a robogós közlekedés mindennapjait!
A használt motorok hirdetéseit böngészve a rutinos készülődő rátalált egy olyan darabra, ami után már nem volt kérdés: egy Simson Schwalbét akarok!
Ezzel a döntéssel kezdődik tehát konkrétabban (kicsit visszamenőleg) e blog témája, története.
Remélem, még sok sikert és örömet lesz alkalmam itt megosztani erről a legendás kis gépről.
